Schneiden

Mi szól a biztonsági kések használata mellett normatív szempontból?

szerzőJens Augustin
Közzététel:2026. 08. 10.

A biztonsági kések manapság a munkahelyi vágási sérülések megelőzésének egyik leghatékonyabb eszközének számítanak. Akár a logisztikában, a gyártásban, a kereskedelemben vagy a kézműiparban – mindenütt, ahol kartondobozokat nyitnak ki, szalagokat vágnak el vagy anyagokat vágnak méretre, az ilyen vágási munkák a mindennapi munkavégzés részét képezik. Annak ellenére, hogy rutinszerű tevékenységekről van szó, ezek a munkák jelentős sérülésveszélyt rejtenek magukban.

Ennek fényében sok vállalatnál felmerül a kérdés, hogy a biztonsági kések használata törvényileg előírt-e.

A rövid válasz a következő: eddig sem Németországban, sem az Európai Unióban, sem az Egyesült Államok szövetségi szintjén nem létezik kifejezett jogi kötelezettség. Mindazonáltal a hatályos munkavédelmi előírások összességükben egyértelműen a biztonságos vágószerszámok használatát támogatják, amennyiben ez a kockázatértékelés keretében indokolt.


Nincs termékfelelősség – de egyértelmű kötelezettség a kockázat minimalizálására

A modern munkavédelmi jog nem termékorientált, hanem kockázatalapú megközelítést követ. A törvények és szabályozások általában nem írják elő a vállalatok számára, hogy konkrétan milyen eszközöket kell alkalmazniuk. Ehelyett arra kötelezik a munkáltatókat, hogy szisztematikusan azonosítsák a veszélyeket, és tegyenek megfelelő intézkedéseket a kockázatok lehető leghatékonyabb csökkentése érdekében.

Németországban ez az elv elsősorban a munkavédelmi törvényből (ArbSchG) következik. Az 5. § kötelezi a munkáltatókat a kockázatértékelés elvégzésére, míg a 3. § előírja a szükséges munkavédelmi intézkedések meghozatalát.

A munkavédelmi rendelet (BetrSichV) a munkaeszközök kiválasztásának központi jogalapja. A BetrSichV 3. § (3) bekezdése szerint a kockázatértékelést már a munkaeszközök kiválasztása és beszerzése előtt el kell kezdeni. A rendszeres ellenőrzés során a BetrSichV 3. § (7) bekezdése szerint figyelembe kell venni a technika jelenlegi állását.

Ezen felül a Német Törvényes Balesetbiztosítás (DGUV) előírásai és szabályai pontosítják a biztonságos munkaeszközökre és azok használatára vonatkozó követelményeket.

Európai szinten a 89/391/EGK számú munkahelyi biztonsági keretirányelv ugyanezt a megközelítést követi. Előírja, hogy a kockázatokat lehetőség szerint el kell kerülni, illetve azok forrásánál kell kezelni, és megfelelő megelőző intézkedéseket kell végrehajtani.

Az Egyesült Államokban is hasonló elv érvényesül az Occupational Safety and Health Administration (OSHA) előírásai alapján. A munkáltatóknak biztonságos munkaeszközöket kell biztosítaniuk, a felismert veszélyeket minimalizálniuk kell, és a munkavállalókat ennek megfelelően kell oktatniuk.

Minden szabályozás közös vonása, hogy nem tartalmaznak általános kötelezettséget a biztonsági kések használatára. Ugyanakkor előírják, hogy a vállalkozásoknak nyomon követhető módon indokolniuk kell, miért alkalmasak és biztonságosak a választott munkaeszközök az adott tevékenységhez.

A kockázatértékelés, mint központi döntéshozatali alap

A munkaeszközökkel kapcsolatos döntés a kockázatértékelésből és az abból levezethető védőintézkedésekből következik.

Ha a munkavállalókat vágási munkák elvégzésével bízzák meg – például csomagolások felnyitásakor vagy anyagok méretre vágásakor –, akkor fel kell mérni az ezzel járó veszélyeket. Ennek során meg kell vizsgálni, milyen intézkedésekkel lehet a vágási sérülések kockázatát a lehető legnagyobb mértékben elkerülni vagy hatékonyan csökkenteni.

A kockázatértékelésért és a szükséges intézkedések meghatározásáért a munkáltató felelős. Ennek során többek között a munkavédelmi szakértőtől kérhet és kell is tanácsadást kérnie. A védőintézkedések kiválasztásakor alapvetően be kell tartani a STOP-elvet:

S – Helyettesítés: A veszélyes munkamódszereket vagy a nem megfelelő szerszámokat lehetőség szerint kerülni kell, illetve biztonságosabb alternatívákkal kell helyettesíteni őket

T – Műszaki védelmi intézkedések

O – Szervezeti védelmi intézkedések

P – Személyes védelmi intézkedések

A biztonsági kések – a modelltől függően – balesetmegelőző jellemzőkkel rendelkeznek, mint például az automatikus vagy teljesen automatikus pengevisszahúzás, a rejtett penge vagy a korlátozott vágásmélység. Ha a választás a tevékenységhez és a vágandó anyaghoz igazodik, ezek a funkciók jelentősen csökkenthetik a vágási sérülések kockázatát, anélkül, hogy ez hátráltatná a hatékony munkavégzést. A munkavédelem szempontjából ezért indokolt lehet a hagyományos vágókés helyett a megfelelő biztonsági késeket előnyben részesíteni.

Ha nincs érvényes kockázatértékelés, a munkáltató nem teljesíti a munkavédelmi törvény 5. §-ában, valamint – a kések munkavégzési eszközként való használata esetén – a működési biztonsági rendelet 3. §-ában előírt kötelezettségeit. Ezen felül a kockázatértékelés eredményeit, a meghatározott védőintézkedéseket és azok hatékonyságának ellenőrzését a jogszabályi előírásoknak megfelelően dokumentálni kell.

A szakmai biztosítótársaságok ajánlásai és a technika jelenlegi állása

Ennek ellenére: manapság számos vállalatnál a biztonsági kések már szerves részét képezik a munkahelyi munkavédelemnek. Különösen a logisztikai központokban, a kiszállítási raktárakban és a gyártóüzemekben mára már a szokásos felszerelés részét képezik. Ezt a fejleményt támogatják a szakmai biztosítótársaságok és balesetbiztosítási pénztárak, a DGUV, valamint a munkavédelem területén működő egyéb szakmai szervezetek ajánlásai.

Ezek az ajánlások ugyan nem rendelkeznek jogi erővel, de fontos útmutatást nyújthatnak a vállalatoknak az elismert védelmi intézkedések, a bevált megelőzési megoldások és a biztonságos üzemi gyakorlat tekintetében. Éppen ezek a fogalmak játszanak fontos szerepet a munkahelyi biztonság terén. A vállalatok kötelesek a munkavégzéshez szükséges eszközök kiválasztásakor megfelelően figyelembe venni a műszaki fejleményeket és az elismert védelmi intézkedéseket.

A műszaki jogban gyakran három védelmi szintet különböztetnek meg: az általánosan elismert műszaki szabályokat, a technika állását és a tudomány és technika állását. A munkavédelmi rendelet (BetrSichV) 2. §-ának (10) bekezdésében a technika állását a fejlett eljárások, berendezések vagy üzemeltetési módok fejlettségi szintjeként határozza meg, amelyek gyakorlati alkalmassága a biztonság és az egészség védelme szempontjából bizonyítottnak tűnik.

Ha ismétlődően fordulnak elő vágási sérülések, annak ellenére, hogy megfelelő biztonsági kések álltak volna rendelkezésre, a vállalatok számára egyre nehezebb lesz indokolni, miért használtak kevésbé biztonságos eszközöket.

Ez ugyan nem eredményez közvetlen, jogszabályban előírt termékhasználati kötelezettséget, de egyre nagyobb elvárás merül fel a modern és alacsonyabb kockázatú munkaeszközök használatára vonatkozóan.

Több, mint puszta szabálykövetés

A biztonsági kések használata ezért nem csupán a jogszabályoknak való megfelelés kérdése. Ez egy megelőző jellegű biztonsági szemlélet kifejeződése. Azok a vállalatok, amelyek megfelelő munkaeszközöket biztosítanak, munkavállalóikat kiképzik és rendszeresen felülvizsgálják a kockázatértékelést, nem csupán a balesetek számát csökkentik. Ugyanakkor erősítik a biztonsági kultúrájukat, és igazolják, hogy szisztematikusan teljesítik törvényi kötelezettségeiket.

Ezen túlmenően a rövidebb leállások, a bejelentésköteles munkahelyi balesetek számának csökkenése és a munkavállalók fokozott biztonságtudatossága is hozzájárulhat a gazdasági előnyökhöz. A biztonságos munkaeszközökbe történő beruházások ezért mind a munkavédelmi, mind a gazdasági szempontból kifizetődőek.

Összegzés

A jelenlegi szabályozási előírások (még) nem kötelezik kifejezetten a vállalatokat biztonsági kések használatára. Ugyanakkor előírják a veszélyek felmérését és a kockázatcsökkentéshez szükséges megfelelő intézkedések meghozatalát. Különösen a rendszeres vágási munkák esetében ezek a követelmények indokolják a biztonsági kések használatát.

A valódi kérdés tehát nem az, hogy egy törvény kifejezetten előírja-e a biztonsági kések használatát. Sokkal inkább az a döntő, hogy a fennálló kockázatokra tekintettel a hagyományos vágókés még mindig a legbiztonságosabb és legmegfelelőbb választás-e. A kockázatértékelés, a technika jelenlegi állása és a szakmai biztosítók ajánlásai alapján ma már a legtöbb alkalmazási területen egyre inkább a modern biztonsági kések mellett döntenek.

További blogbejegyzések